F5

F5

Lombikprogram: értelmes párbeszéd helyett parttalan vita

Veres András püspök atya szavaival akadt egy kis gondom. Két dolog nem tetszik: a kontextus és a stílus.

2017. szeptember 04. - macassy

macassy

Aki részt vesz a lombikprogramban, bűnt követ el – hallottuk Veres András püspök szavait augusztus 20-án. Ez a katolikus egyház álláspontja. Kőkemény mondat, nagyon rideg, nagyon pontos, és nagyon fájdalmas az érintett párok számára. Aki rendszeresen követi ezt a blogot, az tudhatja rólam, hogy római katolikus vagyok, gyakorlom a vallást. Szóval katolikus-ellenes kirohanásra tőlem ne számítson senki, sem itt, sem más fórumon.

„Lehet prófétáló tehetségem, ismerhetem az összes titkokat és mind a tudományokat…”

Veres András püspök atya szavaival azért mégiscsak akadt egy kis gondom. Két dolog nem tetszik: a kontextus és a stílus. Nem tudom ugyanis megérteni, hogy az ominózus gondolatokat miért pont augusztus 20-án kellett megosztani a nyilvánossággal.

isten.jpg

Az államalapítás ünnepe nem erről szól, ráadásul a lombikprogramról, a konkrét orvosi eljárásról a legtöbb embernek csak felületes ismeretei vannak, nem is csoda, hogy a közéletben kibontakozó vita az első perctől kezdve indulat- és érzelemvezérelt volt. Mit értek el ezek a mondatok? Segítettek-e a meddő, esetleg a lombikprogramot fontolgató, hívő pároknak? Kétlem. Jót tesz-e a helyzet a katolikus egyháznak? Kétlem.

„…hitemmel elmozdíthatom a hegyeket…”

A lombikprogramról lehet és kell is, hogy legyen véleménye az egyháznak. Egy ilyen horderejű témát, ilyen életbevágó kérdést azonban nem így kellene kommunikálni. A közvélemény tiszteletre méltónak találja azokat a nőket, férfiakat, akik sok évi kálvária, testi-lelki megpróbáltatások után végre magukhoz ölelhetik a kisbabájukat. Kemény próba ez az élettől, meggyötri és megedzi az embert.  Erre mit tesz a püspök atya? Közli, hogy mind bűnösök. Értem, és mégsem értem.

„…ha szeretet nincs bennem, mit sem érek.”

Gyermekkorom egyik meghatározó plébánosának könyve ott áll a polcomon. Még kamaszként kaptam, rendszeresen fellapozom, de néha az is elég, ha a borítón lévő mondatra gondolok: „a láthatatlan szeretet a láthatók szeretetén keresztül ismerhető meg”.

A láthatatlan szeretetben egyetlen percig sem kételkedem. A láthatóban néha igen.  Lehet, hogy ott van a püspök atya szavai mögött, nem látok senki szívébe, de nem lehet érezni. És ez baj. Mert az emberek ítélkeznek. És most ezekben a napokban nagyon sokan – hívők, nem hívők, Istent keresők – súlyos ítéletet mondanak az egyházról. És hogy mi a helyzet a lombikprogramról kialakult vitával? Parttalan, sebeket tép fel, csak zengő érc és pengő cimbalom.

A bejegyzés trackback címe:

https://f5blog.blog.hu/api/trackback/id/tr7312803174

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása