F5

Olyan kövér még sosem volt az emberiség, mint a mai napon

Egy biztos, a fogyókúrától hízni fog – de tényleg

2016. október 17. - F5

 

92152_article.jpg

- Lineth -

Azt hiszi, hogy valamilyen rosszindulatú betegség gyűri majd maga alá az emberiséget? Fantasztikus filmekben megálmodott járványtól retteg? Ugyan már! Ne legyen ilyen naiv! Hallott már a globesity-ről?

(Beszélgetés Forgács Attila gasztropszichológussal, az Evés lélektana című könyv szerzőjével.)

A globesity a WHO szakkifejezése a tömeges méretű elhízásra, 2001-ben vezették be a szót a köztudatba. Az elhízással kapcsolatos epidemiológiai mutatók egyébként már az 1960-as évek végétől folyamatosan emelkednek, vagyis járványszerűen nő az elhízottak száma a világon. Mit jelent mindez? Hogy az elhízásnak olyan egészségügyi következményei vannak, amelyeket a modern társadalom nem tud kezelni.

Vagyis: baj van. Csak a folyton hízók erről nem vesznek tudomást. Vagy ha igen, hát aggodalmaikat evésbe fojtják.

1.png

Hogy hízott el az ember?

Chauncey Morlan nem volt élhetetlen. Páratlan tehetséggel észlelt egy piaci rést, amit minden tehetségével igyekezett betölteni. Olyan kiváló volt ebben, hogy 1890-ben már 230 kg volt és abból élt, hogy cirkuszban mutogatták. Ma már persze felkopna az álla, senki sem ámulna el a látványán. Nem csoda, hiszen még a túltápláltság is - ami az elhízás alacsonyabb mértéke-, 65 százalékos a világon.

chauncymorlan-216x300.jpg

A felvilágosodás környékén a XVIII. században a közszereplőkről megmaradt ábrázolásokon látszik, hogy egyáltalán nem voltak kövérek. Legendaként mesélik, hogy amikor 1861-ben felkérték Izsó Miklós szobrászt, hogy alkossa meg Csokonai szobrát, az elkészült művet 10 évig nem állították fel. A civis polgárok eddig vitatkoztak azon, hogy ilyen sovány szobrot nem lehet kiállítani, hiszen a civis polgár kövér. Ezért a szobrot Münchenbe vitték vastagításra.

m2-13198-08182600.jpg

Petőfi Sándor is kifejezetten sovány mindegyik ábrázoláson, nem csoda, hiszen ahelyett, hogy apja kocsmájában tömte volna a hasát, vándorszínészként kívánt éhen halni, és szabadságharcolt.

Mikor jöttek a tokák?

A kiegyezés után. Mikszáth Kálmán például már olyan kövér volt, hogy a mítosz szerint dohányzóasztalt kért a hasa alá, nehogy eldőljön. Móricz Zsigmondnál is kidomborodnak a jólét jelei. De ki tehetett minderről?

mikszath_1870.jpg

A tettes Baross Gábor, a vasminiszter, aki forradalmasította a tömegközlekedést és az áruszállítást, vasutat épített. Innentől nem lábon hajtották a jószágot, a Dunát is szabályozták, ezáltal a hajózás is beindult. A Duna parton megjelent mindenféle áru, beindult a városiasodás, 1897-ben megépítették a Vásárcsarnokot is. Mikszáth 160 lépéssel ért ki a piacra. Nem csoda, hogy összeszedte magát.

dunapart.jpg

A pocak, mit státuszszimbólum – avagy rövid történeti áttekintés

Az 1900-as évek elején a TBC népbetegség volt, amit a nyomorból és szegénységből eredő tömegesen egészségtelen életmód terjesztett el. Akinek tehát pocakja volt, az jól élt, a pocak az egészség szimbóluma volt. Az 1920-as évek békevilágában viszont a túlsúly már kezd szégyenletes lenni. Modigliani például a kifejezetten karcsú modelleket festett meg.

modigliani.jpg

A Horthy-kor idején a hárommillió koldus országa voltunk. Míg Budapesten már voltak összkomfortos lakások és vízvezeték, vidéken a parasztság szinte középkori viszonyok között élt, és nemigen tömhette degeszre magát. Hazánkban a népet a háború után újra kellett hizlalni, ezért például egy 1949-es reklámban a magyar vásárlóknak azt ajánlják, hogy fogyasszanak cukrot.

1920_videk_3.jpg

A 60-as évek végén az USA-ban megjelennek a szakirodalomban a kövérséggel foglalkozó cikkek és könyvek, a világ más részein azonban még mindig nem.

1200 hirdetés, ami garantálja a karcsú derekat

A 60-as évek végén már vannak bizonyos jelei a magyar elhízásának, de ezt is csak a Ruhaipari Szövetkezet termelési adataiból lehet kiolvasni. Gyarapszik a magyar, kövéredik a magyar, egyre nagyobb ruhákra van szüksége. A 70-es évektől már egyre többen, egyre inkább és egyre fiatalabban híznak el.

new_york_1970.jpg

Senki sem kételkedik, ezerféleképpen kínálják a dögös testet, ki ennek, ki annak a hirdetésnek dől be: az 1970-es években megtízszereződik a fogyókúra reklámok száma az USA-ban. Miért? Mert a 60-as években a fogyasztói társadalom hatalmas árubőséget rak az emberre, a fogyasztás leképeződése pedig a kövér test.

diet-gain-weight-37-swscan00190.jpg

A legkövérebb népek táborában

Az OECD országok elhízási mutatóit nézve látszik, hogy a legkövérebb népek táborába ettük magunkat. Ráadásul a rendszerváltást követően megduplázódott az elhízottak száma. Ha ezek a trendek folytatódnak, mindenki el fog hízni.

A 80-as évek után újra megduplázódik az elhízottak száma

Vannak ugyan sikertörténetek, de arról kevesen beszélnek, hogy az egy éven belüli visszaesés a fogyókúrás módszertől függően 40-95 százalékos. Még a gyomorszűkítő műtét esetén is az egy éven belül való visszaesés 40 százalék. És a szomorú helyzet, hogy az egy éven belül visszahízottak nem is az eredeti súlyukat szedik fel újra, hanem többet. Ezt hívják jojó effektusnak.

Magyarországon naponta heten halnak meg a túlsúly következményei miatt.

James Vicary kígyóbűvölőből vedlett át marketingessé. 1957-ben számolt be az ún. szubliminális ingerlésről. A moziteremben időnként felvillantotta az igyál kólát egyél popcornt feliratot a vásznon. Annyira rövid ideig, hogy nem tudatosodott. A fogyasztás azonban 40 százalékkal megemelkedett. Később betiltották a tudatküszöb alatti ingerlést. A szubliminális ingerek ugyanis a viselkedésünkre is hatnak az érzelmeinken kívül.

james_vicary_1.jpg

De miért nem sikerül csinosnak maradnunk?!

Az elmúlt 350-400.000 év egyetlen ránk maradt emberábrázolása a paleolit kövér nőszobor, mint pl. a Willendorfi Vénusz. Ezek az őskori szobrok – amikből 200 darabot fedeztek fel eddig -, az egyetlen ismert beszéd előtti emberábrázolás. Ez még bizony a kimondhatatlant közvetíti felénk, olyan belénk égett vágyat, ami az agyunk legmélyén van eltemetve: kövér akarok lenni!

16633719_ce7e819e531c038e4a3f147b05155b7d_xl.jpg

Az emberiségnek tehát van egy alapvető impulzusa, egy archaikus vágyképlete: jól akar lakni. De lehet ezen csodálkozni? A paleolit csontleletek azt mutatják, hogy az akkori ember éhezett. Ezért bizony 280.000 éven keresztül nincs más témája, mint a jóllakás utópiája.

6a00d8341c562c53ef01bb07b9619a970d-320wi.png

Ez a vágy átöleli az emberiséget. Mindenhol. Mindenkor. Emlékezzünk Móricz Zsigmond novellájára, a Tragédiára. Ebben az állandóan éhes Kis János, akinek ez az állapot jellemvonássá rögzült, végül belehal a zabálásba azon az egyetlen alkalmon, amikor végre annyit ehet, amennyit akar. A gyerekek a 30-as években arra a kérdésre, hogy mik szeretnének lenni, úgy válaszoltak: kövérek. A terülj, terülj asztalkám, a kolbászból font kerítés, a mézeskalács ház, mind a jóllakás vágyáról szól, ahogy az ember civilizáció története az időszakos éhínségről.

A mai napon is egymilliárd ember éhezik, ami olyan növekedést mutat, mint az elhízás a világ szerencsésebbik felén. Naponta 17.000 gyermek hal éhen, de ha körbenézünk, láthatjuk, hogy 200.000 magyar gyermek is éhezik jelen pillanatban.

hunger-in-afghanistan.jpg

És a fogyókúrázó ember is éhezteti magát.

A mindig éhes emberiség folyton eszik

Megesszük azt, ami van, ezt parancsolja a többszázezer éves tudat alatti inger, hiszen ki tudja, holnap is lesz-e étel az asztalon? A folytonos evés viszont hízással jár. A hízás drasztikus fogyókúrába torkollik, ami éhségjellé válik, és a kör bezárul. Jön a jojó effektus újra.

A 90-es évek és a gömbölyű magyarok

Hiszik vagy sem, de ekkor a közismerten kövér britek már mögöttünk kullognak a pocaklistán. Előttük lihegünk, de miért is?

A rendszerváltást követően megszűnt a biztonság érzése.

A rendszerváltást követően megszűnt a biztonság érzése. Addig nem létezett a munkanélküliség, ezzel a modernkori csodával ekkoriban kezdett el ismerkedni a magyar. Mindenki elveszítheti a munkáját, akkor pedig elveszítheti a lakását. Főleg, ha kölcsönt vett fel. Az otthon és a munka elvesztésének a lehetősége kiszolgáltatottá tesz, hiszen éhezés lehet a dolog vége. Az egzisztenciális probléma előhívja a hagyományos willendorfi túlélési mechanizmusokat. A válasz: jól kell lakni!

new_york_1980.jpg

Természetesen az eszünk tudja, hogy nem kéne zabálni, de a háttérben egy furcsa, nem tudatos hang azt mondja: egyél többet. Ami még aggasztóbb, hogy a kontextuális szubliminális ingerek olyan környezeti tényezők, amik úgy hívnak evésre, hogy közben nem is vagyunk éhesek. Vegyük például azt az egyszerű esetet, hogy ugyanaz az étel egy nagyobb tányéron kevesebbnek tűnik.

images.jpg

Nagyobb méretű ételből általában többet fogyasztunk. Aki például nagyobb csomagban kapja a popcornt a moziban, az többet is eszik belőle. A gyorséttermekben az üdítőméret a hatszorosára nőtt az 50-es évek óta. A hamburgeré a háromszorosára. Teljesen indokolatlan méretű ételekkel csábítják általában a fogyasztókat, akik meg is eszik az adagjukat, ha már megvásárolták.

Manipulálnak bennünket, hogy együnk mééééég

Egyszer egy kísérletben adminisztrátorok két héten keresztül minden nap 30 kekszet kaptak. Az első héten az asztalukra tették, egy karnyújtásnyi távolságra. A másodikon öt lépés távolságra. Megfigyelték, hogy a közelebbi csemegéből öt darabbal többet ettek meg, ami 125 kalória pluszt jelentett. Tanulság:

az asztalon felejtett étel kétszer gyorsabban fogy el, mint ha következetesen visszarakjuk a hűtőbe.

A marketing időszakában különféle trükkökkel így lehet manipulálni az éhségérzet felbukkanását vagy a fogyasztás mennyiségét. Az étel automaták is a nagy tömegsodrás szélén állnak, hívogatva a fogyasztókat.

Az étkezés mint jutalomforrás is gyakori témája a hirdetéseknek.

c6a486a98725005fe9396d6e27995c4b.jpg

A kritikus 100 kilókalória

Nem létezik, hogy valaki csinosan és soványan lefekszik este, és arra ébred reggel, hogy elhízott. Az ember észrevétlenül hízik el. Csupán napi plusz 100 kilókalória plusz, és garantáltak a hurkák. Ha következetesen minden nap 100 kilókalóriával túleszünk, ez az alattomos mennyiség már azt jelenti, hogy féléven belül 3, egy éven belül 6 kiló lehet a feleslegünk. A jó hír, hogy ha napi 100 kilókalóriával eszünk csupán kevesebbet, akkor ugyanennyi lehet a fogyásunk is. 100 kilókalória elégethető egy óra intenzív szexszel, vagy 2000 lépés sétával (még jobb, ha valaki sétálva megy szexszelni, vagy ha messzire kell menni, akkor legalább 10 percet kerékpározik, közepes iramban). 2000 lépés egy villamosmegálló oda-vissza.

maxresdefault_1.jpg

A 100 kilókalória elvétele nem tűnik fel a szervezetnek. Az ennél intenzívebb fogyókúra viszont azonnal éhségérzetet generál, ami ellen a test és a lélek elkezd védekezni.

Milyen íze van a márkának?

Egy kísérletben háromféle ásványvizet kaptak hallgatók egy egyetemen. Megkérték őket, hogy a műanyag pohárba töltött vizet kóstolják meg, és hozzanak létre íz rangsort. 200 hallgató közül kettő nem tudott különbséget tenni az ízek között. A többiek minden további nélkül kijelentették, hogy vásárláskor nekik az íz a legfontosabb szempont, a márka a legkevésbé. Csak később árulták el nekik, hogy a petpalackokba csapvizet töltöttek.

Ebből is látszik, hogy

maga a márkanév, hogy mit tudunk róla, mit kommunikálnak nekünk róla, tudatalatti inger, ami nem csak az ételfelvétel mennyiségét, hanem az étellel való elégedettséget is meghatározza.

Gazdasági hatás

A megkérdezettek az első helyre sorolt ásványvízért kétszer annyit hajlandóak fizetni, mint a harmadik helyre soroltért.

Az olcsóbb víz hiába jobb minden tekintetben szerintük, mégsem vennék meg. A reklámozott másik vizet viszont igen. Miért? Mert sokkal ismertebb. Hát persze, hiszen van reklámja…

Milyen következtetést lehet ebből levonni? Például azt is, hogy az olcsóság nem előnye a terméknek. Ha viszont egy reklám érzelmeket – boldogságot, örömet, megelégedettséget – sugall, akkor vesszük a terméket, mint a cukrot. Ha a csomagoláson egy szép ember mosolyog, vagyis pozitív érzelmet közvetít, akkor a vevő boldogságot iszik, vagyis megveszi, mert azt akar inni.

chef_boy-ar-dee_19550404_life.jpg

Megetetett társadalom vagyunk, nincs semmi kétség efelől. És aki ennek ellen akar állni, hát nagyon oda kell figyelnie. És ne feledje:

csak akkor fogyókúrázzon, ha a túlsúlya hízókúra eredménye. Minden más esetben életmódváltás javasolt.

A bejegyzés trackback címe:

https://f5blog.blog.hu/api/trackback/id/tr8111806807

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.