-macassy-

Szeretném bemutatni Ivettet. Tanulmányait egy fizetős, nemzetközi intézményben folytatja, ahol a magyar mellett az angolt is használják nap mint nap. Tudatosan étkezik, csak egészséges ételeket fogyaszt, teljes kiőrlésű péksütemények, hetente kétszer hal, sok zöldség és rengeteg gyümölcs. Bio, természetesen. Foglalkozik zenével, sporttal - kiválóan úszik, és egyre szebben balettozik - , és hetente kétszer a kínai nyelvvel ismerkedik.

Ivett ötéves. Amerikai oviba jár, ahol a méregdrága tandíjért cserébe angolul beszél hozzá és a többi csemetéhez az óvónő. Angol mondókák, angol versikék, angol kiszámolók, és egy ovi luxuskivitelben. Heti különórái mellett két délutánt egy kínai bébiszitterrel tölt, ő megy érte délután, és általában a játszótéren töltenek el néhány órát, ahol Ivett hintázás és homoktorta készítés közben kell, hogy elsajátítsa a kínai nyelvet.

Ivett szülei okos, jól képzett, menő emberek, akik eldöntötték, egyszem lányuknak mindenből a legjobb jár. Nincs rossz minőségű műszálas ruha, gagyi játék, fehérkenyér és finomított cukor. Ha minden jól megy, Ivett 10 éves korára már felsőfokon beszél angolul és kínaiul, és egy elit magániskola tanulója lesz.

Ivett kedves, jópofa gyerek. Szereti a nyarat, mert akkor sokat lehet strandolni, és vágyik egy kiskutyára. Pillangó a jele, kedvenc színe a rózsaszín. Öröm vele beszélgetni, koránál érettebb, megszokta a felnőttek társaságát, és lenyűgöző, milyen jól viselkedik.

Ivett még soha nem evett nyalókát vagy vattacukrot. A multikulti nevelés következtében alig ismeri a magyar népmeséket. Nem köt spontán barátságokat vagy alkalmi szövetségeket a lila homokozólapát megszerzése érdekében a játszótéren, mert a kínai bébiszitter mindent elintéz helyette. Szerez lapátot, és figyel a megfelelő játszópajtások meglétére is.

Ivett néha bemegy anya munkahelyére, azt imádja, mert mindig rajzolhat valamit a hatalmas íróasztalnál ülve, amit a titkárnő le is fénymásol neki, és ez nagyon jó móka. Az értékesítési osztályról Ilona már messziről integet neki, ha meglátja, Ivett kacagva rohan felé minden alkalommal. Szereti, és nemcsak azért az islerért, amit a büfében vesz neki a néni. Ez legyen a mi titkunk – súgja neki mindig Ilona.

Ivett búra alatt él. Az átlagnál jóval szerencsésebb a körülményeit és a lehetőségeit tekintve. Tényleg mindent megkap, ami a fejlődése szempontjából szükséges, sőt, még annál többet is. Szeretik a szülei, és bár testvére nincs, a nagyszülők és a rokonság imádja, gyakran és szívesen játszik az unokatestvéreivel.

Én mégis sajnálom Ivettet és a hozzá hasonló, kiváltságos életet élő gyerekeket. Szörnyűnek tartom, hogy minden perc, minden döntés ennyire tudatos. Hol marad az önfeledtség? Tényleg két idegen nyelvet kell tanulni ovis korban? Jó, ha egy bébiszitter elintézi az összes játszótéri konfliktust? Ha mindig, minden tevékenység valamilyen cél mentén történik, és sohasem csak úgy, a hangulat kedvéért? Mi a jobb, egy két lábon járó ovis lexikon, aki kisiskolásokat megszégyenítő módon sokat tud az állatokról, vagy egy kicsit szertelen gyerek, aki öt évesen még elég kevés papírszagú tudással rendelkezik a természetről, de képes akár órákig lapulni a fűben, és figyelni a hangyaboly építését? Mert hagyják.

A sok rosszevő, válogatós gyereket elnézve szuper, ha valaki rá tudja szoktatni a kölköt az egészséges étkezésre, de valljuk be, néha istenien jól tud esni egy szelet zsíros kenyér, pirospaprikával és lilahagymával. Fehérkenyérből persze, mert a teljes kiőrlésű zsíros deszka képmutatás.

Már javában tart a vakáció. Rengeteg gyerek van, aki céltalanul tölti a nyarat, órákig mered a számítógép előtt, keveset van levegőn, sorozatokat bámul naphosszat. Sokan vannak olyanok is, akik nehéz körülmények között élnek, és egy nyaralásról még álmodni sem mernek. Akiket nem szeretnek, féltenek, óvnak úgy, mint Ivettet. És bizony vannak olyanok is, akiknek a szünidő minden perce be van osztva, nyelvi táborok, hasznos foglalkozások váltják egymást, augusztustól meg már kétnaponta jön a magántanár, mert jövőre ötösnek kell lenni matekból is.

Jó ez így? Nem tudom, de Ivettet a legszívesebben elvinném egy strandra, ahol annyit és azokkal játszhat, akikkel akar, homokozhat, hintázhat, új barátokat szerezhet, összekaphat és kibékülhet egy perc alatt, és ahol alkalmazkodnia kell a többiekhez. Ha elfáradna és megéhezne, megosztoznánk egy olajban tocsogó, egészségtelen, de nagyon finom sajtos-tejfölös lángoson.