Az élet egyébként sem azért van, hogy élvezzük. Amikor pedig éppen nincsen semmilyen megoldandó helyzet, akkor értetlenül nézünk szét, hogyan tovább. Olyan ez, mint amikor sokáig csuklasz, és egyszer csak nem ráng tovább a rekeszizom. Te pedig még egy ideig állsz, és arra vársz, hogy jön-e az újabb görcs.
Ahogy Cloe Madanes pszichológus is megírta, az élet nyomorúsággá tétele komoly időbefektetést, tervezést és fantáziát igényel. Mert amikor nincs nyomós okod arra, hogy rosszul legyél, akkor hajlamos vagy mesterien megkreálni magadnak ezt az állapotot.
Sok emberrel beszélgettem, akik várják az újabb görcsrohamot. Mert ahhoz már hozzászoktak. Ilyenkor még a boldogság is probléma, mert mi van akkor, ha elmúlik? Szinte sorsszerű, ahogy létrehozzuk magunknak az újabb és újabb terhelt helyzeteket. Mit is kezdenénk azzal, hogy jól vagyunk?
Jöjjenek a közhelyek, amiket elegánsan figyelmen kívül hagyunk:
Boldogság
Elfelejtjük azt a tényt, hogy az ember alapvető állapota a harmónia. De most tényleg. Annyira hihetetlen, hogy nem is hisszük el. Mondd, hogy a szükségleteink teljesítése feszültséggel jár! Erre a válaszom: mik is azok a szükségletek, amiket annyira ki akarsz elégíteni? Hányszor nézünk rá arra, hogy a vágyaink a kiegyensúlyozottság felé visznek-e, vagy csak újabb bonyodalmakat kreálnak?
Irányok
Elfelejtjük azt is, hogy ha fent vagyunk, akkor leszünk lent is. És fordítva. Elfelejtjük, hogy az út nem lineáris, sokkal inkább haranggörbe. Erre mondják a buddhisták, hogy csökkentsük az amplitúdót az egyik irányba, és akkor a másik irányba is csökkenni fog. Unalmas lesz, ugye tudod? Húzd hát elő nyugodtan a jolly jokert, és unatkozz! Mert ha unatkozol, akkor a pokol legmélyebb bugyrainak egyikében találod magad.
Az univerzum üzenete
Az univerzumnak van egy nagyon durva üzenete számodra: rettenetesen apró vagy. Olyan kicsi, hogy az már fáj. Ezért ne tulajdoníts túl nagy jelentőséget a problémáidnak, mert a napkitörések sem számítanak semmit, ha a végtelent nézzük. Azért van a mindenségnek egy másik üzenete is: hogy kapcsolódunk egymáshoz. Tulajdonképpen a nagy egész részei vagyunk, és amennyire jelentéktelenek, olyan jelentősek is. Le merem írni, mivel minden összefügg, ezért nem kell nagy jelentőséget tulajdonítani a problémáidnak, hiszen egy egész része vagy, ami dinamikusan változik, kölcsönhatásban létezik. Mindennek ott a másik oldala is, és ha képes vagy így szemlélődni, akkor az apró hülyeségeid azonnal elveszítik a jelentőségüket. Nem vagy egyedül, az emberek ugyanúgy szenvednek, mint te. De hát hogy leszel így egyedi Te és a Problémád?
Csak HAGYD ABBA!
Ha jót akarsz magadnak, akkor csak fejezd be sürgősen, hogy rosszul érzed magad. Szemléld úgy az életed, mintha egy 4D-s szupermozi lenne, amit egy marslakókkal zsúfolt teremben vetítenek. Képzeld el, ahogy a marslakók döbbenten nézik, ahogy összeültök információcserére egy barátoddal, elkészítitek a teátokat, azt a keserű löttyöt, amit éppen ezért megédesítetek cukorral, de aztán már annyira édes, hogy raktok bele citromot is. Ez azért fura, valljuk be, és az emberek ennél csak cifrább dolgokkal múlatják az időt.
Hidd el, minden, ami egy marslakó szemszögéből meglepő, az tényleg az. Éppen ezért legyél marslakó, ha nézőpontot kell választani, ez a legjobb alternatíva a szenvedésed megállítására!