macassy
Dániáról nekem sokáig csak egyetlen szó ugrott be, a LEGO. Aztán később még egy: Hamlet. Mostanában több cikkbe is belefutottam, ahol azt taglalják, a dánok rendre a világ legboldogabb népének számítanak, a nemzet évtizedek óta a különböző boldogság-ranglisták élén végez. És ez elég nyomós érv volt ahhoz, hogy még egy szót felvegyek a szótáramba, ez pedig nem más, mint a hygge.
A kifejezés tulajdonképpen lefordíthatatlan, a dánok általában úgy magyarázzák, hogy a hygge (ejtsd: hűge) egy olyan érzés, ami más országokban leginkább karácsonykor érezhető, amikor együtt vagy a szeretteiddel, gyertyafényben körülülitek a finomságokkal megrakott asztalt. Ismerős, ugye? Otthonos, puha meleg van, a világ egyetlen szobára szűkül, a gondok jó messze szállnak, együtt vagy azokkal, akik igazán fontosak, és átjár a szeretet. Iszonyú csöpögős, giccses kép, de mindnyájan erre vágyunk – és nemcsak karácsonykor.
A dánok tudnak valamit, amit mi, magyarok hajlamosak vagyunk elfelejteni a hétköznapok során.
Persze, nekik is vannak gondjaik, az élet ott sem fenékig tejfel, de nagyon tudatosan keresik és megélik az apró, boldog pillanatokat. Azokat a perceket, amelyek kiszínezik az olyan ronda, szürke őszi napokat, mint a mai. Apropó, időjárás: a dánok úgy számítanak híresen boldog nemzetnek, hogy az éghajlatuk – legalábbis szerintem – szörnyű. Októbertől márciusig borongós, lehangoló, esős, hideg idő van. És az ilyesmi komoly hatással van a kedélyállapotra – ha hagyjuk.
A dánok sok időt töltenek a családtagjaikkal, barátaikkal, közösségben és nem egyénben gondolkodnak. Szeretnek együtt borozgatni, meginni egy jó kávét, teázni a barátokkal, ápolják a kapcsolataikat, a saját bőrükön tapasztalják meg nap mint nap, a lelki jóllét egyik sarokköve, hogy érezni kell, nem vagyunk egyedül.
A dán otthonokban kiemelt szerepet kap az étkező vagy a tágas nappali, hiszen ezek az együttlétek színterei. A dánok elképesztő összegeket költenek bútorra, lakberendezésre – persze, aki ismeri a dán dizájnt, az ezen nem is csodálkozik –, és emögött nem csak a praktikum húzódik meg, hiszen jóleső, boldogító érzés egy szép tárgyra ránézni.
Az országban nagy hangsúlyt fektetnek a munka és a család egyensúlyának megteremtésére, nem várják el a munkavállalóktól, hogy reménytelenül lavírozzanak a meló és a magánélet között, hanem elfogadják és tényként kezelik, hogy az irodán túl is van élet. Dániában külön szó van a munkahelyet betöltő légkörre, ez pedig az arbejdsglæde, ami szó szerinti fordításban annyit tesz, "boldogság a munkahelyen". Sokatmondó, hogy a kifejezés csak az északi országokban létezik…
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy egy átlagos dán heti 34 órát dolgozik, ami elsőre talán meglepőnek számít a világ egyik versenyképes gazdasággal rendelkező államától, de tegyük hozzá, hogy ebben az országban mindenki befizeti az amúgy rendkívül magas adókat. Az állam jól működik, nem szövi át a korrupció, a dán polgár számára evidencia, hogy ha befizet a közösbe, akkor abból visszakap, és nem is keveset. Ez biztonságos, kiszámítható hellyé teszi számára a hazáját.
Még mielőtt kiakadnál, és közölnéd, hogy könnyű boldognak lenni a gazdag és békés Dániában, halkan megsúgom, hogy nem minden a pénz. Mi, magyarok sajnos általában hátul kullogunk a boldogság-ranglistán, és nagyságrendekkel megelőz minket Moldávia. Az ott élők nem arról híresek, hogy luxusban élnek, de mégis több pozitívumot találnak az életben, mint mi.
Úgyhogy ahelyett, hogy morognánk, panaszkodnánk, bűnbakokat és felelősöket keresnénk, hogy honnan is a világhíres magyar pesszimizmus, akár ki is próbálhatnánk ezt a hygge-témát. Csak nyerhetünk rajta.