F5

F5

Minden, amit a költözésből, házfelújításból megtanultunk…

… és ez a lista (sajnos) folyamatosan bővül. :)

2017. november 16. - macassy

macassy

Előre szeretném leszögezni, tisztában vagyok vele, hogy magunknak csináltuk a bajt. Néhány hónappal ezelőtt még nyugodtan éldegéltünk a kertkapcsolatos lakásunkban, azon töprengtünk, hogy festessünk-e nyáron, vagy inkább szórjunk el jó sok pénzt fagyira meg strandbelépőkre töltődjünk fel utazással. Néha persze elmerengtünk azon, hogy jó lenne egy nagyobb kert, egy garázs, és bár nincs semmi bajunk a szomszédokkal, azért nem mindig örültünk annak, hogy csak egy fal választ el minket egymástól…

Elkezdtünk hirdetéseket nézni, aztán személyesen is megtekintettünk néhány ingatlant – de igazán nem köteleztük el magunkat amellett, hogy eladjunk, vegyünk. Aztán megláttuk a HÁZAT.  És innentől nem volt megállás. Ingatlanos nélkül, mindössze tíz nap alatt eladtuk a lakásunkat, szeptemberben elköltöztünk egy rokonunk otthonába, és megkezdtünk egy újabb közös kalandot, a házfelújítást.  Ez eddig a legstresszesebb, legköltségesebb, legidegőrlőbb közös vállalásunk a férjemmel, és bár megfogadtuk, hogy mi nem leszünk olyan pár, akik meggyűlölik egymást, mire minden összeáll a kecóban, azért vannak erős (és hangos) mondataink.

hazfelujitas.jpg

Szóval, kedves Olvasó, ha hasonló cipőben jársz, akkor a következőket tudom tanácsolni:

  1. Osszátok fel a szerepeket. A munkásokkal való hatékony kommunikáció lényege, hogy legyen egy jó és egy rossz zsaru a csapatban.
  2. Mert csapat vagytok. Akkor is, ha kiver a víz a csempétől, amit életed párja kinézett. Akkor is, ha nincs térlátásod, pedig fontos lenne, hogy felfogd, meddig tart az üvegtégla sor a fürdőben. Akkor is, ha a sötétben beleléptek a friss padloponba.
  3. Mindenre van megoldás, mert kerestek rá egyet. Valahol van egy csempe, ami mindkettőtöknek tetszik, és az árba is belefér.  Ki tudok rakni egy sor üvegtéglát a megfelelő helyre, és máris fény gyúl az agyamba. Padlopon? Hát azon meg röhögj egyet. És vegyél egy zseblámpát. Nem nagy fáradság, mivel szinte hazajársz a barkácsáruházakba.
  4. A nevetés gyógyít és kitűnő habarcs… a kapcsolatotokban.
  5. Ha épp nincs látványos haladás, akkor örülj az apróságoknak! Nekem például sokat bővült a szókincsem. Padlopon (bocsi, de ez az egyik kedvencem). Strang. Osztó-gyűjtő.
  6. Kinevet az eladó, mert hülyeséget kérdezel? Nagy dolog, ha egy idegennek, akit csak most ismertünk meg, fel tudjuk dobni a napját. Dicsérd meg magad.
  7. Messziről kerüld el azokat, akik hasznos tanácsokkal látnak el UTÓLAG. Ha nem sikerül kiiktatnod őket, vezess róluk listát, hogy hasonlóan motiváló és együttérző lehess, mikor ők veretik szét egy kisebb vagyonért az otthonukat.

Hát így állunk most. Tapéta leszedve, fürdő, WC félig-meddig már leburkolva. Az előtérben még ott virít a padlopon. A türelmünk fogytán, de kitartunk. Más választásunk nincs, a mesterek tudják, hogy bármit is tesznek, nem kötünk útilaput a talpukra, mivel nincs elég munkás az országban. Aki pedig épp ráér, az nagyon gyanús, de ez már egy másik bejegyzés témája lesz, addig is leírom újra, hogy padlopon. :)

A bejegyzés trackback címe:

https://f5blog.blog.hu/api/trackback/id/tr4913285865

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása