Nem tudom, feltűnt-e, de még Chuck Norrisnak is vannak barátai, akikkel együtt lóg néhanapján.

A hősök nem magányosak. A sorozatgyilkosokat leszámítva – akik tényleg egyedül dolgoznak és semmi közük a hősökhöz-, minden főhős rendelkezik kisebb-nagyobb közösségekkel. Ezek a közösségek azok, amelyek együtt harcolnak a közös célért, abból az egészen egyszerű okból kifolyólag, mert az élet személyes kapcsolatokon alapszik. Akkor is, ha kényelmesebb a neten csetelni.

Mostanában elég sok TED Talks előadást, cikkeket, kutatásokat olvastam a boldogság-egészség-siker témakörben. A napnál világosabban mindegyik a pozitív emberi kapcsolatok fontosságát hangsúlyozza. A szociológiai, pszichológiai megfigyelések mindig azt mutatják ki, hogy a hosszú és boldog élet kulcsa a támogató kapcsolatokban rejlik.

Boldogság, egészség, siker. Ezt akarod te is. Fizetsz is rendesen mindenféle hülyeségért, csak hogy jobban érezd magad. Miközben egyre cudarabbul vagy.

A magányosság korát éljük, és ezt nem én mondom, hanem pszichológiai tanulmányok fogalmazták meg. De miért, ha sosem volt még ennyi lehetőségünk a kapcsolódásra más emberekkel? Bármit meggúglizhatsz, bárkinek üzenetet küldhetsz a messengeren, mégis egyedül érzed magad. Ha azt hiszed, hogy benned van a hiba, akkor tévedsz. Egyszerűen csak arról van szó, hogy a személytelen digitális kommunikáció korában elvesztettük a hús-vér kapcsolódást embertársainkkal, elvesztettük annak a lehetőségét, hogy bízhassunk az emberekben. Hogy érezhessük, vannak olyanok, akikhez segítségért fordulhatunk.

Az ember kizárólag közösségben találhatja meg önmagát, és a küldetését. Az élet személyes kapcsolatokon alapszik. A sikered elsősorban a közösségedet tükrözi és nem téged. Sikeres csak mások által lehetsz.

Éppen ezért muszáj életképes kapcsolati hálózatot építenünk, és ezek bizony nem épülnek meg maguktól.

Ha most azt mondom, hogy nyújtsd ki a kezed a másik felé, nem egy orbitális közhelyet puffogtatok. Találj ki bármit, kávézz idegenekkel, kérdezd meg, honnan jöttek és hová tartanak. Menj el egy meccsre, és szurkolj, mintha a legjobb barátod lenne a csapatkapitány, menj haza és főzz vacsorát egy idős szomszédnak, beszélgess vele az életéről. Kérdezd a rokonokat, hogy is volt az akkor régen. Írj egy barátodnak, és találkozz vele! Keress önkéntes munkát egy közeli iskolában, vagy járj el sportolni. De mondok egyszerűbbet, beszélgess azokkal, akiket szerinted már ismersz. A minden nap látott arcokkal ismerkedj. Az embereknek muszáj valódi kapcsolatban lenniük egymással!